2010. április 23.

Belépő


Sok jelentős festményt ismerek tanulmányaimból, albumokból, esetleg ismerem létrejöttük körülményeit, az alkotó elképzelését, szándékát, az elkészítés technikáját.
De igazi élményt az adott pillanat nyújt egy kiállításon ahol régi ismerősként szabadítja fel bennem a találkozás örömét, vagy újként a felfedezés izgalmát.
Már távolabbról nézve is megérint ahogy a félhomályból kiviláglik egy színfolt, egy forma, aztán szeretem közelről tanulmányozni az ecset útját, a festék anyagát, a vászon textúráját.
Aztán újra eltávolodom és újra közelítek...
Mire mindet végignézem teljesen kiszipolyoz, szinte magamon cipelem a befektetett munka összes súlyát, és mégis egyszerre szárnyal bennem valami energia ami alkotni vágyik.
Jóleső érzés ez, régen megszokott és mégis mindig új!
Ezekért vágyom mindig újra és újra a múzeumba, egy-egy kiállítást már jó előre várok,
de időnként képes vagyok túl sok mindent betervezni és akkor harcol bennem a halogatás és az elszalasztott élmény lehetősége.
Így jártam a Puskin Múzeum itt vendégeskedő válogatásával, bár tudtam hogy nagyon szorít az idő, mégis sorakoztattam az érveket mindkét oldalon.
Viszont tudtam hogy egy ilyen mulasztás képes bennem évek múlva is hiányérzetet kelteni, ezért végre összeszedtem magam.
Már majdnem a bejáratnál jártam, mikor egy férfi megszólított, és azt mondta hogy neki előre váltott belépője van, viszont sürgősen utazik és nem szeretné hogy az kárba vesszen.
Boldogan léptem be az ajándék jegyemmel, a képeket végig járva a belépőt a kezembe szorongatva még sokáig plusz érzést nyújtott a gondolat, hogy az az ember azért jött el egészen a múzeumig hogy nekem adja a lehetőségét, és akkor kicsit elfogott a kétség, hogy eléggé megköszöntem e...

2010. április 4.

2010. április 3.

Ma

"Árulónk a kétség:
Attól foszt meg, mit könnyedén elérnénk,

Ha volna merszünk."
SHAKESPEARE